Ördög és Pokol Spanyolhonból

Mivel a buzulást es a kábitószerbirtoklást a spanyolok már nagyon megtanulták; akkor következhet az, hogy ne köpködj es túrd az orrod mindehol a kúrva anyád!!!

...egyenletes vonalu egyenletes mozgás közben kétpofára habzsolva az akadályokat, aztán a frissen emésztett élményre méretes csomót kötve, hogy majd ínséges időkben is falatozzak belelőle, vagy, mintegy magyarázatként, legyen mivel masnit kanyarítani azokra az ajándékokra, amivel más nem tud mit kezdeni, mert nem érti, nem érdekli és csak széles mosollyal lapogatja a hátam, inkább szúrna, és ezek a szálacskák egyre csak többen és többen vannak, kusza mátrixot húzva magam mögött, amitől menekülhetnékem támad, de nem nyúlik, csak ha durva szerekkel kezelem, hogy másnap a visszarugása csak még erősebb lehessen. Ettől a kétségtől újabb kötelet rántok elő, hogy az újonnan feltűnő vörös pinásat legalább felakasztani tudjam, de a sistergő érzésektől csak a feje kap lángra, hogy a szikrázó, olvadt haj-bőr lecsöppenve lángbaborítsa egész testét, és akkor valóságba illan a kép és az én seggem fáj ettől az erőszaktól, dacból is magamhoz láncolom, mert később jól esik az ilyet nassolni ostorozáshoz. A kötelek végtelenek, ezért a csomókat sem lehet kibontani, hogy akkor most a nyelvvel háltam vagy a vénnel üzekedtem, miközben csak a csonkot nyalogattam a lábán, mert a keserű ott terem, és a hamuízű szüretelés közben csak az marad meg ami mélyre hatol, hogy a fullasztó üszökízű harákolásra ébredve, izzadva, a saját karjaimba marva sikítsak: jeeeebébi, ez az! A vénségesvén arcába a saját köteleim akasztom, mélyre szúrva a kampókat, aztán lendületből ki az ablakon, ráncból nyúlva, az árnyékok mélyéről hulló könnyeken át felsejlik az egykorvolt csábító, és ekkor nem ő szakad hanem én roppanok kettővé, mégjobban kuszálva ezzel a szálaimat, hogy főlényesen röhögjek magamra mutogatva, arra a kis bugylival hadonászó vén hülyére, akinek izomláza van az ezmárvolt-októl és jólesően vicsorogva harapok a segítségnyújtó kezembe és perszehogy a torkomon akad, akadályozva ezzel a nyelést, hányást egyaránt. Ölelkezve kilépünk és mély dimenziókba menekülve gabalyodunk a magunk által szőtt hálók réseibe, amik sarkokba folytanak, a küzdéssel csak húzom-halasztom a delejt, mert két inverz az már majdnem valóság, hát még fordítva, de csak húzom, húzom míg szakad a fék és a fityma alól serkenő veretes izzadság ízre olyan, mintha kárba örvendtem volna, belép a harsonák és fanfárok kórusa, robban, pukkan, fröcsköl, pedig én csak azt árulom, amit magamba temettem és íme, gyümölcsét pedig egyétek és vegyétek ez az én testem, ez az én vérem, kicsit mint a gyömbér, de reménytól izzó szemmel hagyom csöpögni, hátha levadássza valamelyik énemet.

Ma belénkkötött egy faszkalap. Egy igazi cabron! Egyszerűen nekünkjött, majd' fellökött mindkettőnket és mikor elküldtük a faszba, még neki állt feljebb. Nem is értettem! Postosan látta hogy vakkal vagyok és nem félek használni csak ha az ember ketten van és ebből, kettő egy béna is, akkor sokkal nehezebb lavírozni az ember között! De oké, történjen meg az eset, utána mire van akkora arca, hogy még nekiálljon kajabálni?! A sajnálatos rablási esetek után, azt hittem ő is ilyen hivatásos zsebes, mint nálunk, a nyugati környékén, de megvolt mindenünk. -mondjuk nem is volt nálunk semmi lovasítani való- És rá kellett jönnöm, hogy csak egy here! Semmi több.

Aztán elgondolkodtam, honnan jöhet ekkora túláradó emberi ostobaság. A fehérre meszelt arcú, menyasszonyruhás, utcai Élőszobor-ember alól sem rugom ki a széket bármennyire is szeretném. (de közeleg az idő)
De ha végülis volt valaki olyan elvetemült, hogy egy bizonyos növény magját elültetve keccsüljön végig majd' egy évet az ápolásával, aratásával, válogatásával aztán kiszárítsa, megdarálja (miért mindig a megmalmolja szó jut eszembe?) és víz, tojás meg egyebek különböző arányával vegyítve, főzze-süsse majd végül szaladjon a többiekhez elmesélni, hogy: Íme, Tészta, pöckök! Köretnek nem lenne rossz!

A TÖBBIEK MEG BAZDMEG ELHISZIK NEKI!!!

Na ezek után nem tudok csodálkozni a mai kis semmiségen.

Néhány kimaradt képem, amik külön nem érnek egy bejegyzést, de azért jobb ha itt vannak...

Na akkor csapjunk a lecsóba! Befejeződött a nyelvóránk. Az utolsó alkalmat felcseréltük egy kis városnézős élménytúrával, aminek keretében megnéztük a királyi magánkönyvtárat. Ami azért nagyszó, mert a király és néhány udvari tudósa látogathatja csak tudományos kutatás céljából, de a mi Gema-nk valahogy meggyőzte az ottaniakat, hogy a királynak és udvari bolondjainak tudósainak miért is fontos a mi látogatásunk. Ezenkívül kaptam tőle (Gema-tól) egy H.P.Lovecraft kötetet spanyolul. Soha nem beszéltünk róla, nem is említettem, de Gema úgy gondolta, tetszeni fog az nekem. Hát erre most mit mondjak, nagyon beletrafált a csajt. Valahol itt kezdődik a jó tanár fogalma nálam. Egyszóval nagyon sajnálom, hogy nem lesz több óránk.

Aztán végre mehettünk a megérkezős tréningünkre Santiago de Compostelába. Csodás és szép helyen voltunk és blablabla...blablabla...bla... Node, azért annyit elmondanék, hogy Spanyolországban minden városban és faluban van egy templom, katedrális, parókia vagy valami ősi bigyó, amitől mindenkinek le kell mennie hídba és megmondom őszintén a harminc-negyvenedik után már baromi unalmasak.Csak kövek. (vagy csak egy makett)
Node itt Santiagoban olyan bazi kövek vannak olyan halomban és elrendezésben, hogy még én is magam alá hugyoztam. Nincs olyan ember (legyen az akármilyen vargvikernes is) akit a város sokszázéves hangulata ne gyűrne maga alá és állna percekig hüledezve. (vagy legalább ne mélázna el, hogy az a légy, aki kupola körül zümmög mennyire baszottfáradt lehet) Sajnos csak egy délutánunk volt a városra, mert az órák és foglalkozások minden időnket lekötötték. Ehelyett hároméjszakát vedeltünk egy buzibárban, amit csak a harmadik nap vettünk észre...(EGY SZÓT SE!!!)

Viszont találkoztam Ágiékkal is, finnekkel, hollandokkal-belgákkal, törökökkel és egy igazi Möszijő Matyiő-vel is. Meg játszottunk hülyéset is. Kedvcsinálónak itt néhány kép, de van ebből több is ehune!

A spanyol országimázs központ által támogatott óráinkon megpróbálták megcáfolni a spanyolokról kialakúlt sztereotípiákat.

1.: "igen, mi spanyolok is használunk wcpapírt" - valószínű ezért van minden nyílvános wcben rohadt nagy betükkel kiírva "Kérjük mindenképp használjon tisztasági papírt!" Lehet csak nekünk van ilyen tetves keleti kulturánk, de szerintem ez mifelénk alap. Mintahogy azt sem írjuk ki, "Az élet egyszerűbb, ha veszel levegőt is!"

2.: "a spanyolok is pontosak és fontos nekik az idő!" - Ezen besírtam. Merthogy ők igyekznek, csak hát mindig közbejön valami... Naja, így szokott az lenni.

3.: "a spanyol nők nem bajszosak!" - És itt totál készen voltam. Figyeld a gyilkos érvelés:" Nincs bajszunk, mert borotválkozunk!" BANG!!!

Nagyon fasza egy hét volt!

Ha kihevertem a tegnapi bienvenido partit és minden mérget kiűztem a testemből, igérem hazakisérem azt a jelzőbóját amivel keltem és gondolom megint lehet majd sűrűn bocsánatokat kérnem -de a Jirzi az rottyabbul volt mint én, szóval megeshet (porfavor, porfavor, porfavor), hogy én csak üde színfoltja voltam az estének- és ha túlteszem magam a velőtrázó sokkon, hogy ma reggel egy kurva fruti, annyi se volt a cipőmben, akkor majd ejtek néhány szót a múlt heti santiago-i megérkezős tréningünkről is.

Addig ajánlom mindenki figyelmébe ezt a videót. Rólunk szól!

Itt mindenki segghülye!

Mostanság van a feminizmus vagy női egyenjogúság -vagy mi- napja, mindenesetre a napokban nagyon fellendült ez a ne verd a nőt mozgalom és a városban mindenfelé otrombalila szalagokat osztogatnak, hogy tűzd ki és parádézz az erőszak ellen. A környezetem nemi megoszlása 90%-10% a nők javára (értsd:főnök, munkatárs, ügyfél, ismerős, koordinátor, mentor, stb) és valamiért ezek nagyon magukénak érzik ezt a fajta prosperálást. Hát legyen, ki vagyok én hogy ítéletet mondjak felettük?! Viszont a szalag kitűzését bájosan visszautasítottam, ennek folyományaként rögtön kiérdemeltem az nőverő zsidó címet. Azért ezt mégse hagytam annyiban, gondoltam elmagyarázom nekik, hogy nem szeretem a böszmelila színt, nem értem a kampányt meg a tű amúgy is egy veszélyes játék és különben sem kéne mindent ilyen kibbaszott feketéne vagy fehérnek látni! Hát a falra hányt borsó ehhez képest szentírás! Gondoltam azért mégse haragoskodjunk itt ilyen semmiségek miatt, elütöm a dolog élét egy viccel -mert amúgy ez egy vidám népség- és rákérdeztem, hogy két bazi pofon után esetleg megértik-e mit akarok mondani?! Hát...Nem nevettek.

Tegnap még nemzetközi főzőnapot is tartottunk itt az albiban, hogy mindenki megfőzhesse a vendégeknek népe-országa étkét. Azt tudtam, hogy röffenet lesz nálunk, de ez a fajta főzős rész kimaradt, leszartam, nem mondták, nem jutott el az én agyamig. Csupán tíz percel a vendégek érkezése előtt kérdeztek rá: Bab, te nem főzöl valami? - Miért? Kéne?
Sebaj, kétségbe nem estem, lementem a boltba vettem 6 üveg bort és "kitaláltam" egy történetet, hogy mit csinál a magyar ha éhes... Nem akarok itt nagyzolni, de a pastából, fokhagymalevesből és káposztás izéből is elég sok maradt, de az én főztöm, mind elfogyott! Azt hiszem joggal gondolom, hogy ismét helyt állt a magyar konyha!

Otthon ismét bekattant egy orvostanhallgató. Nem gyanus? 

A héten megint sikerült végignéznem, ahogy az egyik visongó-vergődő vakomat három ápoló az ágyhoz kötözi, nem éppen teljes egyetértésben az, amúgy nagy valószínűséggel időközben megbolondult vak asszony szándékával. Értem én ezt a tapasztalatszerző programot, de mi lenne ha inkább pancsoló kislányokat szerveznének le?!

Jövőhéten Santiago de Compostela.

Mindenki sír hogy miért nincs ellenszere a H1N1-nek? Hogy most akkor a világűr tágul vagy sem? Nőiorgazmus? stb. Fasznak szenvedünk ilyen elrugaszkodott vagy felesleges témákmegoldásain, mikor a legegyszerűbb létfentartási szüksgleteinkre sem tudjuk a választ vagy a helyes metódust. 

A kínzó kérdések listáját most az vezeti, hogyan lehet elegendő tésztát kifzőni a masszához. A folyamatábra során bármikor dönthetünk az automatikus 6. pontra való ugrás mellett.

X. pont: Axióma. Az alaphelyzet. Nem pazarlunk, mert kevés pénz.

Xº. pont: A -X folyománya: Ételt kidobni, olyan mint kacagva levezényelni egy afrikai népírtást. Rohadt, szemét, tetű, az vagy! 

0. pont: Éhes vagy, tápolni kéne valamit! Spagetti masszához tésztát főzöl. ==> Ugorj az 1. vagy 2. pontra!

1. pont: Túl kevés tésztát főztél ki ==> Csak akkor derül ki, ha már összekeverted. ==> 3. vagy 4. pont

2. pont: Túl soktésztát főztél ki ==> Csak akkor derül ki, ha már összekeverted, így szar, tészta és víz íze lesz, kihánnya a belit aki megpróbálja. ==> 3. vagy 4. pont

3. pont: Főzöl még hozzá masszát. De olyan keveset nem tudsz főzni, amennyire szükséged lenne, mert A.) Elfogyott az alapanyag. ==> 4. pont!  B.) Elbénáztad az arányokat, szar lett.==> 4. vagy 5. pont! C.) Basszameg, azért a két kanál cucmákért nem fogod az egész konyhát megint szét és összebarmolni! ==> 0. vagy 5. pont

4. pont: Úgy döntesz nem szarakodsz, megeszed ami van és kész. ==> Nem laksz jól! ==> 0. vagy 5. pont 

5. pont: Tele a tököd az egésszel, miért nem mentél inkább inni a haverokkal?! Ami maradt egyikből vagy másikból kidobod a picsába, leszarod a szerencsétlen etiópokat, de azért könnyes a szemed, mert abból a pénzből mennyi sört lehetett volna venni! Kötelező jelleggel ugorj a Xº. pontra.

6. pont: Ami maradt elteszed későbbre (X.pont) ezzel vállalva, hogy életed végéig csak spagettin élsz!

De komolyan! Meg kéne számolnom a tésztaszálakat egy jóllakás után, hogy legközelebb tudjam mennyit dobjak a lobogó vízbe? Mert kétségbeesésemben már tényleg ezen gondolkodom!  

Igaz, csak úgy szőrmentén, de azért követtem az elmúlt hetek híreit, történéseit a Danubius-Sláger rádió körüli túláradó hülyeségeket és kétezer kilóméterről is van mondanivalóm. Most már kicsit talán elült a vihar a biliben ezért most megmondom én is a frankót. 

Kezdeném ott, hogy az elejétől nem értettem az egész pörlekedés mivoltát. Van egy szerződés, ami ettől-eddig tart. Slussz! Ha utána újra nyernek a pályázaton akkor lehet örülni, meg lízingelni egy újabb Audira, de ha nem, hát barátom ez van. Ez a kibaszott kapitalizmus, hogy aki nagyobbat mer mondani/igérni(hazudni?) az nyer. Később meg majd magyarázzuk a bizonyítványt és lesz ami lesz alapon elbújunk a nyílvánosság mögé. (valami ilyesmi volt amúgy anno a sláger rádióval is) Megy a nagy mellveregetés, meg sokszázezres búcsúkoncert (számok felsrófolásában nem a bucsúkoncerten kellett volna jeleskedni, hanem a pályázati igéretlicitben), közben csak az fáj, hogy a tanítvány túllépett a mesterén. Kinőtte magát egy olyan, általuk nevelt generáció/szakember/akárki aki nagyobbat is tud füllenteni mint ők! Merthogy beleszól a politika? Ez nem igaz. Ennél sokkal nagyobb hatalom böffentett a húsostáljuból pükhendien csemegéző hülyegyerek uzsonájába. A Pénz. És meg lehet etetni a kamionos feleségeket, hogy eztán, nem lesz Ádzseszkó küldés a Letenyénél románkurvát szopató férjednek -aki mondjuk pont leszarja, mert hazamegy és ha nincs kaja(neadj isten meglátja a telefonszámlát), akkor wind of change ide vagy oda, pofán leszel verve - meg nem lesznek egymásfaszát szopkodó reggeli műsorvezetők sem (Balázsék féle érthetetlen humor és káröröm vs Bochkor-Boros féle csak-mi-vagyunk-a-faszagyerekek-mindenki-más-hülye) meg áll a világ, nem lesz kenyér meg havivérzés sem. Mert kábé ezt kommunikálták. Néha bérbe, de a hülyébbje csak hogy szerepeljen. Ez a cirkusz és kenyér semmi egyébről nem szólt, mint kicsinyes sírásról, mert nem akarnak újra dolgozni vagy újat kitalálni. Ez nem a politikáról szól gyerekek, ez csak pénzről. Eddig is valaki zsebébe vándorolt és ezután is. Egyszerű hallgató szemszögéből nézve az meg kurvamindegy milyen párt kulcstartója fityeg még a zsebben.  

Nem mellesleg van egy oszd meg és uralkodj összesküvés elméletem, hogy kinek/kiknek áll(t) érdekében ezt a nagy lufifújást pénzelni, hogy most ne a Tv-székházat gyújtsák fel, de azért lehessen hőbőrögni is és legyen min csámcsogni. Nincs is itt válság! Nade ez most mindegy is. 

De most komolyan, az a sok hülye aki, kivonult a műjégre tudja egyáltalán miért is? Tán féltették Bochkorék seggét? A megszűnő munkahleyek miatt izgultak? Vagy komolyan azt gondolták, hogy más rádión nincs kívánságműsor vagy hogy eltűnik az éterből a Republic? 

Bochkorék seggét senkinek sem kell félteni, még magának Bochkor Gábornak sem. Volt ideje összeharácsolni annyi tőkét (nem, nem pénzre gondolok most, hanem kapcsolati tőkére), hogy ha kedve támad belefingani mikrofonba, akkor is ezrek esnek hanyat: Ez mennyire vicces figura!? Na, Ő aztán tud!
Ha nagyon kétségbe esik, majd kiadhatja azt a harmincöt számot amit játszottak, mint Best Of Sláger. És van azért még néhány bőr ezen a témán!

Megszűnő munkahelyek miatt lehetne izgulni, csak ki nem szarja azt a 30-50 főt, amikor más ezreknek sincs. 

Arról nem is beszélve, hogy nem a kényszeres rádiófeloszlatás intázményéről beszélünk, hanem arról, hogy Jáksó hülye viccei nem az egész ország agyát fogják rombolni. A kevesebb néha több! (nem kell izgulni van még elpuffogtatni való közheleyem elég) Mondjuk, ha a felszínenmaradás nem kényszerít a semleges kommerszesedés jegére, akkor talán van idő-energia-lehetőség némi érték közvetítésére is. (ez dekúrvaszép volt) Úgy gondolom mindegyikükben van annyi, hogy ennél többre is képesek legyenek. Nem féltem egyiküket sem, hogy most aztán nagyon kirántották alóluk a talajt és holnap (illetve már ma is) szárazkenyér gondjaik lennének! Szerintem épp itt volt az ideje, hogy háttrébbhúzódjanak és helyet engedjenek valami másnak. Nem mondom, hogy jobbnak, mert az egyik kutya a másik meg egy híján húsz! Nagy valószínűséggel (és imátkozom, hogy ne legyen igazam) ugyanazt a szart fogjuk kapni a Class FM-en és a NEO-n is. A különbség legfeljebb annyi lesz hogy most a nullahatharmincnégynegyvenhéttizenkilenharmincas számon nyerhetünk mintás zoknit, ingyécédét, fotósbögrét meg marék frutit. Senki ne izguljon, semmi új nem lesz a nap alatt. Erős kezdés lesz, eklektikus kínálat, hogy mindenkinek jó legyen, de csak egy kicsit. Később meg újra beáll a jólmegszokott szisztematikus szarra az egész. Pont mint az Est FM vagy az MR2-Petőfi Rádió.

Tudom ez a kis bevezető kissé hosszúra sikeredett, de még mielőtt azt hinnétek, hogy őncéluan fikázok itt mindent és mindenkit (de), és már megint kiszólt a luk a gödörből, hoznék egy jó példát is. Sajnos innen Spanyolországból. Emlegetnék én magyar rádiót is, de ha egyszer ilyen nincs otthon? Ezek a hülye spanyolok meg tudják mitől döglik a légy! (a siestán kívül!) Az itteni kedvenc rádiónk a Rock&Gol rádió! Na lehet tippelni mi a profilja?! Igen, nyertél!(a raktáron maradt slágercsomagok közül akciósan vásárolhatsz) Ezen csak Rock zene szól, amit focis hírekkel és meccsközvetítésekkel szakítanak meg. HÁT MI ÖTLET EZ KÉREM SZÉPEN?! Ha nyer a Racing üvölt Satisfaction, ha veszít akkor meg lehet vedelni a Sad but true-ra! Zseniális! Kell ennél több?  

Megvolt az első szexuális élményem. Kellett hozzá másfél hónap, de pénteken egy vérbő órácskát töltöttem egy kellően üde leánnyal. Beletúrt a hajamba, simogatott és csillogó szemmel leste minden kivánságom. Nem sietett, hisz értette a dolgát. Amikor kicsit elbátortalanodtam, akkor lelket öntött belém, vezette a kezemet, apró gesztusokkal segített, hogy közösen erővel szabaduljunk meg attól amire vágytam. Itt a tettek beszéltek, ha szólt is, akkor búgó hangon duruzsolt a fülembe, hogy jó-e nekem, akarom-e még? Én meg csak hebegve annyit nyögtem teljes eufóriában, hogy: MÉÉÉG! 

Egészen addig álomban éreztem magam, amíg ki nem bökte mennyi is az annyi. Igen, sajnos errefelé is fizetni kell az efféle örömökért - nem is keveset - de leszartam! Isten'úccse megérte! Az igényszintem meg nem volt nagy - bazdmeg másfél hónap!!!- és a muszály-kell-akarom feszítő vörösködében igen hamar és szakszerűen zavartuk le a aktust! Így most, meglehetősen elégedett és megkönnyebbült vagyok. Egy szavam sem lehet. Meg kell becsülni azt aki érti a szakmáját mert, hiába no, itt sem könnyű egy jó fodrászt találni.   

Nos a honvágyról csak annyit, hogy kedvem lenne hazaugrani és beleverni mindenki fejét a csülköstányérba, olyan taslást lekeverni, hogy a fasírt a torktokon akadjon, a töltöttpaprikát minden létező testnyílásotokba erőszakkal tömködni, hogy méteres kemencéshurkákat lendületből verni szét mindenki fején, a túrógombocóccal bakterház féle kolta-kidobóst jáccani. És akinek ez nem tetszene azokat egytől-egyig tejfölbe fojtanám!

Most, hogy ezt sikerült tisztáznom, azt hiszem, igen van honvágyam!

A Jégkorszak 3 - a Dínók hajnala-t, Jégkorszak 3 - a Bimbók hajnalának olvasni, oké! 

Az "ennél szarabb már nem is lehetne"-t, Ennél Szárazabb már nem is lehetne -nek olvasni, oké. 

De hogy ezek köré megalapozott és igencsak fantáziadús gondolatok is társalnak és ezeken kattogok uszkve négy órája, na ezzel már tele van a tököm. Hogy úgy mondjam. Kicsit megint olyan 16 évesnek érzem magam...

Az egész azzal kezdődött, hogy csütörtökön némi nyelvi hiányosság miatt a vakjaim lezsidóztak. Konstatálták, hogy szakállam van -ami errefelé ritka- tehát csak zsidó lehetek, amit én hülye megfejeltem még egy erős helyesléssel, mert spanyolul a zsidó judio, a bab meg judia! Na ebből magyarázd ki magad féltucat erősen nacionalista cantabriai vak előtt...

Azt hiszem kicsit megcsappant a tetszési indexem és az önbizalmam is. Hiába dúdolgattam a "Téli szél a tar gallyakat fújja"-t, nem használt. Azért rosszul esett, na! 

Tegnap éjjel szintén melóztam, kell az a rohadt grátis szabadnap nagyon. Némi pakolás után, úgy döntöttek én fogom promótálni az asztrológia kurzust a spanyol gyerekeknek. Az átlag 25-30as létszámhoz képest sikerült 7 embert rábírni a részvételre, ami nem is olyan rossz arány, ha kiemelem azt a tény, hogy igencsak régen borotválkoztam és reggel kilenckor ettem utoljára. Én már annak is örülök, hogy nem hívták rám a szülök a rendőrséget, hogy mit sertepertélek a gyermekeik körül. Jah, amúgy említettem már hogy nem beszélek spanyolul...

Ha a zsidózás és tizenévesek kergetése még nem lett volna elég, ma reggel úgy keltem, hogy "húúúbazzeg, megdöglök egy tál finomfőzelékért!" Pedig semmilyen tudatmódosító hatása alatt nem álltam. Ami azért is fura, mert világéletemben rüheltem ezt a meghatározhatatlan állagú és ízű kaját, amiről nem tudom eldönteni, hogy már egyszer kihányták vagy csak most fogom? És szerintem általános iskola második osztályában ettem utoljára, tehát fingom sincs az ízéről. Viszont az agyzsibbasztó érzés addig őrjített, amig el nem készítettem. Ez még mind hagyján, de tényleg finom lett!!! Hát mi a faszom folyik itt???  De komolyan, mi jöhet még? Legközelebb már gumiban dugunk? Vagy keblemre franciák??? Ha eljönne az a stádium, hogy hosszú sorokban éltetem a tofu étkezési célra való felhasználását, akkor ott az ajtó mögött van egy szöges léc, azzal!

Kezdek késtségbe esni.  

Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni! 

A hétvégén volt szerencsém egy nagyon spanyol, de inkább nagyon cantabriai ételhez, amiről errefelé legendákat zengenek, na, ez nem más mint egy közepes minőségű, koleszosan elkészített babfőzelék némi véreshurka szeletekkel megtűzdelve. Hát az "Esta muy rico"-től azért eléggé messze van, de végülis ehető, ha nincs más. Elég nagy csalódás volt, főleg mert húsos ételként volt feltüntetve. Nem is tudom hogyan fogalmazzak, de kapják be! A tányéronként három vékony karika hurka az nem a hús kategóriába tartozik! Szóval ez a kis közjáték ráébresztett, hogy ezek itt lófaszt se tudnak az ételről! Így kénytelen vagyok új rovattal jelentkezni, amiben az itten kajákat fűszerezem egy kis magyar fortéllyal, hogy valóban ehető és ízletes étel legyen belőle! Nem lesznek tipikus ételek, sokkal inkább olyanok, amiket kevés pénzből és időből ki lehet hozni, mégis laktató, de legalábbis elveszi az ember éhségét. Ajánlom az otthoniaknak is, ha valami kis változatosságot akarnak, de a kintlévő önkéntestársak is jóllakathatják magukat, mert főleg itteni alapanyogokról és itteni árakról fogok beszélni. Gondolom nem kell különösebben hangsúlyoznom, de ezek receptek az én ízlésem szerint vannak toldozva-foltozva. 

Pasta 2-4 személy részére

Hozzávalók:

- 3/4 csomag spagetti tészta

- 2 doboz paradicsom szósz (nem sűrített és nem is az ivós és semmiképpen sem kecsap!)

- 1 kis konzerv olivabogyó

- 2 kis konzerv tonhal (atun, nagyon jó a carrefour-os is, nem kell Rio Mare)

- 1 db kisfej vöröshagyma

- 1 db sárgarépa, 12-13 cm

- fűszerek: só, bors, oregánó(majoranna/bazsalikom kinek mi), kömény

A kis kockákra vágott vöröshagymát kevés olajon megpirítom, majd a megtisztított sárgarépát a sajtreszelő nagyobb fokozatán ráreszelem. Nem kell különösebben pirítgatni csak úgy megmutatni neki az olajat. Én már ilyenkor teszek bele egy kis oregánót -petrezselymet is, ha van-, egy kis borsot. A gazdagabbak ilyenkor feldobhatják néhány fejnyi apróra vágott gombával is, ha szeretnék. Felöntöm másfél doboz paradicsomszósszal. Azért másfél, mert itt még a fél kiló is csak 40 deka, amiből egy kevés, kettő meg sok. Persze nyugottan lehet lötybölni a második dobozt is teljesen, nem lesz tőle semmi baja. A konzerv tonhalról felbontás után lecsöpögtetem az olajat majd hozzáadom a paradicsomos masszához. A hal és paradicsom egyszerre kerül bele, nem kell főzögetni külön-külön. A makacsabb haldarabokat szétnyomkodjuk, ne legyen darabos, de ugyis szétfő majd a végére. A kis doboz olivabogyót, ami uszkve másfél-két maréknyit jelent felkarikázom/kockázom/aprítom (kinek, hogy tetszik) és hozzáadom a cucchoz. Borsozom, oregánózom(+petrezselyem), egy csipet őrölt köménnyel bolondítom majd hagyom lassú tűzon rotyogni. Sóval csak a végén ízesítem(ha kell), mert az olivabogyók kifőlik a sójukat. (na ez egy fasza kifejezés, de érted, na!) Célszerű teflon serpenyőben készíteni, mert ezek után egy jó 20 percet-fél órát kell főzni szigorúan takarékon, hogy jól átfőljön minden és a paradicsom összeugorjon. Néha megkevergetjük. Saccperkábé akkor lesz kész, ha megszúnik folyósnak lenni és valahol a malter és a másnapos kaki állaga között lesz krémes. Addig van időnk feltenni a vizet a tészténak, kis olajjal és sőval. Ha kész, összekeverjük őket és immár rohadt éhesen elfogyasztjuk. Igen, sajtot a tányéron. 

Az egyik legolcsóbb és leglaktatóbb kaja, legfeljebb 3-3,5 euró az alaprecept, ami egy embernek akár 2 napig is elég. Hamar meghonosult ez a recept az albiban, mert a napi öt-ötötvenes költségkeretbe belefér még egy six pack sör vagy két üveg bor is!        

Elmenni igazi borbélyhoz! 

Mert itt még vannak ezek az igazán frankó kis hajszobrász borbélyüzletek, ahova beülsz, nyakig bekennek habarcsal és a vén fószer azzal a kicsattintós borotvával -amivel a thirrelekben rohangásznak az őrültek- esik neked! Maja! 

Ma reggel volt szerencsém bingozni egyet az öregek otthonában, hogy sokat ne mondjak három tucatt hatvan és Gyöngyös a halál közötti nyuggerral. Ugyan nem nyertem semmit, de rettentően vicces volt figyelni ezeket az éltes és tiszteletreméltó aggastyánokat, ahogy vérremenően versenyeztek egy-egy szem frutiért vagy negróért. Teljesen, mint a kisiskolában. Egy kicsit csalunk, jól beszólunk annak akinek már negyedszerre van bingója zsinórban, félszemmel sasoljuk a másikat, hogy aztán, ha turpisságon kapjuk bottal vagy nagyitrabantal (amit itt takataka-nak hívnak) megfenyegethessük! Persze nem komoly az egész, csak szórakoznak egy pöttyet. Meg fittiznek egymásnak, kinek milyen jelölőgombja van, mert az sem mindegy ám! A bénák ásványvizes kupakkal csinálják, a színes kövek a középszerűség jelképe, a nagyzsugásoknak pedig egyedi jelölőik vannak. Az én vakomnak saját kézzel gyűjtött tengeri csigaházak. Ez a tuti! (most legalább tudom, miért fagyoskodom hetente az óceánparton ezek után kutatva) Pont mint az isiben a nekem adidas cipőm van, neki meg az a gagyi kínai szar! Elképesztően aranyosak és kellett nekem is egy kis vidámság ebbe a hétfőbe! Majdnem az lett a bejegyzés címe, hogy "nagyon jó hétfő", de tudom az ilyen megbosszulja önmagát! 

Bárhogy is legyen, szerintem öregekkel bingózni kurva nagy rakkenrollság!!!

Tartja az örök mondás mifelénk. Egészen mostanáig. Mert az hagyján, hogy nem isszuk egymás borát (mert nincs), de sikerült kifognom egy igazán ostobenkó hülye picsát lakótársnak! talán az egyetlen a fajtájából és biztosan az egyetlen a lakótársaim közül, de ma kihúzta a gyufát a némber! 

Történt ugyanis, hogy a mi fürdőszobánk (kettő van, egy a pöcsösöknek egy a nunisoknak) foglalt volt nagyon sok ideje és előreláthatóan sem akart kijönni onnan senki a következő 4 másodpercben, nekem meg cefettűl kellett hugyoznom és nem bírtam tovább (lásd: a mondat első fele), hát ha már a csajoké üres, akkor egy pisit megereszthetek ott is! - gondoltam én balga - Ezekután ez a koszlott rinyapina elkezd velem pörölni: hogy merem én ezt?!

Szépen nyugodtan elmagyaráztam neki a szitut, és hogy nem szarni voltam, nem hugyoztam mellé, a kibbaszott deszkáját is felhajtottam és tisztességesen lehúztam. Szóval nem értem mi a baja. Erre kiböki, hogy irritálja a férfipisiszag  és ne használjam a fürdőt! (NÉGYSZER kérdeztem vissza, de az apádfaszát!!!(ez ilyen szabad fordítás, amibe a lényeget tömörítettem)) 

Elfogadom, hogy úgy kell affektálni mint egy elkényeztetett hatéves aki nem érti a viccet, és azt is elnézem, ha fejhangon nevet órákig a szaros sorozatán, de az ilyen agymenésekért megérdemelné, hogy patkára haraptassam! Értem én, hogy nehéz velem az élet, de az én férfipisiszagom marja ki a szemhélyadat ringyó, az ecetes salátáiddal, az órákigfürdéseiddel, az elbaszott frufruddal, de legfőképp a hülyepicsa-agyaddal együtt!

Sok nekem ennyi hülye egyszerre!

Najó, rendben van menjünk kicsit dolgozni (túlórázni) az éjszakába, mert a reggel-délben-este munka közé beszuszakolt nyelvóra sem fáraszt le eléggé, kell még nekem az a 6 óra plusz kisegítés. Aztán jön a csaj és mond valamit nagyonspanyolul, Jirzi meg pillog.

Que pasa? - kérdem naívan.

Kirúgtak minket...- válaszolja hasonló ártatlansággal.

Nah ezt is megéltük. Konfliktuskezelés? Abban jó vagyok! Tanultam is, gyakorlom is, meg felkészítőtréningen is meséltek valami ilysemit...(de akkor nem figyeltem.) Elindulok megkeresni a dulifuli torzonborz nőszemélyt, hogy azért mégis? Meg különben is? Vagy legalább?! Mert azért a semmiért csak nem rúghat ki, de legalább egy magyarázat azért járna, nem?! Ehhez szerintem nem kell az én birka türelmem, de ez a Jirka gyerek teljesen magába zuhant. Uszkve egy óra bolyongás után (bazinagyok errefelé az iskolák) megtalálom és próbálnék rákérdezni az iménti jelenet mikéntjére, erre jön a mosolygós legyintés: No pasa, nada! Na, ha a kirúgás pillanatában értetlen fejet vágtunk, akkor most még übereltük az arcunkra kiülő köb-rökönyödést! Ki a faszom érti ezt? Na valahogy így mennek itt a problémamegoldások. Hőbörög egyet nagy hávvel, aztán már nem is emlékszik rá. De azért meglepett.

Még ő kért elnézést, meg magyarázott még valamit a neki nem tetsző hozzáállásról, de azt már leszartam...

A kölcsönös feszengés és kellemetlenségek után azért pakolhattunk még hajnali 3-ig. Egy pöttyet fáradt voltam. De cserébe szombat reggel, hajnali 9-es indulással elmehettünk El Soplao-ba, ami egy bazi cseppkőbarlang és a hulla vagyok érzésemhez képest mégis elképesztően gyönyörű volt. Sajnos tilos volt fényképezni és a rohadékok nagyon oda is figyeltek erre, szóval sajnos csak a hivatalos promofotókkal szolgálhatok a linken vagy itt.

De ha már arra jártunk, akkor beugrottunk Santillana del Mar-ba, ami a rossz idő ellenére is igencsak megkapó jelenség és nem mellesleg itt van az Altamira barlang is. A barlangra sajna nem maradt már pénzünk (amúgy is csak egy makett), majd legközelebb, de a faluban sétáltunk egy pihentetőt. Ezek már saját képek.  

Ugye?

Tegnap a nyelvtanárom elmagyarázta spanyolul az egyik igeidőt.

Ma ugyanenyi idő alatt, ugyanezen a nyelven elmagyarázott még ötöt!

Aggodalomra semmi ok, nem csüggedek, mert pontosan ugyanannyit értettem meg ma is, mint tegnap! Igen, lehet tippelni!